Bocsánatkérés / Mese a vasról

Sziasztok!
Először is bocsánatot szeretnék kérni Tőletek, az elkövetkezendő két hétben nem fogok tudni új fejezetet hozni. :/ Jövő héten elutazok, addig pedig még számtalan dolgom van. De ne csüggedjetek, ami késik, nem múlik.

Cserébe viszont, gondoltam, elmesélem Nektek, mi történt velem a napokban.
Kezdjük akkor a legelejéről.

Tudni kell rólam, hogy a felső fogsorom elég kócos, ebből kifolyólag már 5 éve szeretnék fogszabályzót. Mindig, mikor elmentem fogorvoshoz, azt mondogatták, hogy még egy év, még egy év, mert még túl sok a tejfogam.
Történt aztán, hogy (VÉGRE) eljutottam addig, hogy elegendő mennyiségű csontfoggal rendelkezem, így alkalmas vagyok a fogszabályzásra.
De mint kiderült, a felső állkapcsom sokkal szűkebb, mint amilyennek kéne lennie, ezért segítségül kell hívni a Hyrax nevű fogsortágító készüléket - másik nevén a vasat.
Na most.
Április 8-án elmentem a fogászatra, levették a mintát, ami a vas elkészítéséhez kellett. (Csak egy megjegyzés: azt hittem, ott halok meg, amikor a felső fogsoromról vették le a mintát.)
Azután 20 nappal későbbre, április 28-ára kaptam időpontot, amikor is beraktak 6 kis műanyag dolgot (nem tudom jobban kifejezni magam), ami helyet csinál a fogaim közt a vasnak, mert természetesen semmi hely nem volt köztük.
Nem volt kellemes az a két nap, amíg a műanyagok a fogaim közt voltak, de még kibírható volt.
Azután vissza kellett mennem április 30-án, hogy kivegyék a műanyag bigyókat, és végre-valahára felrakják a Hyraxot.

Erről a Hyraxról annyit kell tudni, hogy négy fogamon van négy gyűrű, azok pedig drótok segítségével a szájpadlásomon lévő kis négyzet alakú valamiben találkoznak. (kép) Azon a négyzet alakú valamin vannak lyukak, amik, és egy külön fém drót segítségével minden nap 0,9 milliméterrel tudom tágítani a fogsorom.

És akkor íme maga a készülék, és hogy hogy is néz ki a fogsoron:


És mivel ugye a drótok találkahelye a szájpadlásomon van (igaz, van egy kis hely a szájpadlásom és közte), akadályoz mindenben.
Nem tudok rendesen nyelni, inni, enni, sőőőt, még beszélni sem.
Tudjátok, mit jelent ez?
Nem kell fogyókúráznom!!


Viszont amit nagyon kéne, kibírnom ezt a szörnyűséget 40 teljes napig. Június 9-én szedik le (azután pedig jöhet a várva-várt fogszabályzó - 2,5-3 évig...), addig pedig valahogy hozzá kéne szoknom.
Azt már megszoktam, hogy benne van a számban, mintha már a részem lenne. De enni és inni rendesen még mindig nem megy.
Fú, épp most húztam rajta egyet - azt hittem, szétesik a fejem. Komolyan, el kell ezt játszanom majd minden nap? Hát jó... végül is igaz a mondás: a szépségért meg kell szenvedni.

Akkor hát ennyit életem legújabb részéről.

Hétfőn utazok, úgyhogy több, mint valószínű, hogy egy időre ez az utolsó bejegyzésem.

Addig is legyetek jóóók! :)

Lots of love: Shaugnita <3